Müncheni minivakáció: ételek és egyéb érdekességek 2. nap

Második nap: Február 16. (Marienplatz, régi tanácsház, tanácsház torony, harangjáték, piac, főutca, Hofbrauhaus, sörözés, vacsora)

                       Ma ébredés után megreggeliztem (Marci már korán elindult dolgozni). Nagy örömmel vettem észre, hogy süt a nap. Nem is időztem sokat az evéssel gyorsan indultam a városba, hogy minnél több képet készíthessek, amíg szép az idő, mert a tegnapiból kiindulva ki tudja meddig tart.

               Pénz, fényképezőgép, térkép, táska, sapka, sál és már indultam is a belvárosba. Pontos tervem nem volt, hogy merre az arra, de azt tudtam, hogy a fő utca jó lesz nekem. Alig 5 percnyi séta és már oda is értem. Éppen ekkor kezdtek kirakodni az árusok az utca két oldalán és nyitottak a boltok is. A főutca tele van különböző ruha és kiegészítő boltokkal. Louis Vuittontól elkezdve a H und M, C und A és a török gagyiárus is megtalálható.

Ahhoz képest, hogy csütörtök délelőtt fél 10 volt tele volt az utca és nem csak turistákkal. Sétálgattam és fényképeztem, eltelt az idő  és mire a régi tanácsháza előtti térre értem már 10:30 volt. Ez a tér a Marienplatz. 

                  Ekkor kiderítetem az előre nyomtatott kis anyagomból, hogy 11:00-kor indul a híres harangjáték, így egyértelmű volt, hogy megvárom. Addig besétáltam a tanácsház belső udvarára és készítettem ott is néhány képet.

Érdekesség, hogy a belső falak egyikén található München összes testvérvárosának a címere.

11:00-kor pontban elkezdődött a harangjáték, az első 5 percben csak haragoztak nem volt nyoma sem a szobrok mozdulásának. Vicces volt, hogy mindneki sorban eresztette le a kamerját, fényképezőjét, egy-ketten meg is únták és elindultak.

A Halte Rathaus (Régi Tanácsház) tornya a Marienplatzról

                 

A testvérvárosok és címereik

                         És 5 perc múlva indult a játék, mely alatt a szépen formált és festett szobrok körbe körbe járnak a harangszóra.

Egy lovagi tornát láthattunk , amelyben a 3. körnél az egyik lovag lenyeklett a lováról (bevallom én egy kicsit megijedtem, hogy pont most tört el a nemtudom hányszáz éves szobor), de ekkor tapsvihar tört ki, mindenki nagyon örült, mert a lovag nyert a másik, pedig nem eltört, hanem legyőztékJ

              Utána jött a második sorban elhelyezkedő szoborcsoport, melyek csak forogtak körbe- körbe, táncot imitálva. Az egész játék 10 percen át tartott és megtekinthető 12:00-kor, illetve nyáron 17:00-kor is.

                  A harangjáték végén elindultam felfelé a tornyba, hogy megnézzem föntről is a kilátást. Vicces, hogy ebben a szép barokk, gazdagon díszített toronyba lifthívó gombot kellett nyomni és a digitális kijelzővel ellátott lift repített is a 4. emeletre. Ekkor jegyet váltottam, ami 2, 50 Euró volt (gyerekek ingyen mehetnek, diák jegy nincs. A torony látogatási ideje 10:00- 17:00-ig tart, de csak hétköznapokon, hétvégén és ünnepnapokon zárva!).

A jegyváltás után lehet felmenni a 6. emeletre, bár így utólag nem tudom mi van, ha nem szállok ki a 4-en... 

A kilátás valóban pazar lenne, ha nem lenne mindenhol börtönrács, de azért lehet így is szép képeket készíteni, szemmel bejárni madártávlatból a várost.

Ezen a képen látható a piac egy kicsi csücske... látod te is?

A Halte Rathaus belső udvara a toronyból fényképezve

A Halte Rathaus tornya a belső udvarból fényképezve

A torony legteteje

Vízköpő a Halte Rathaus belső udvaráról

A Louis Vuitton gasztroblogra való kirakata:) a főutcáról

                   A torony után elindultam megkeresni a piacot. Sétálgattam, nézelődtem a térképet csakazért sem akartam elővenni, hiszen csak „veszély” esetére kellett. És ekkor láss csodát elémtárult a piactér. Igazából 2 utcányira van a fő utcától, de én kis kerülővel találtam megJ.  A piacról külön blogbejegyzést írtam, melyet itt olvashatsz el.

Mivel ekkor már 14:00 elmúlt kezdtem átfagyni és szomjas is voltam.

Szökőkút a főutcán (az egész városban 100 szökőkút található...)

                 

      Gondoltam elindulok a hotelbe, de ekkor belebotlottam egy hatalmas háztartási boltba (http://kusterman.de/), ahova muszáj volt bemenni...

Van itt minden, ami kell a sütéshez- főzéshez (is), komolyan olyan dolgok, hogy nem hittem el. A boltban nem készíthettem fényképet de a teljesség igénye nélkül a választék, (mármint a konyhai osztály sütős részlegéről):

Sütikiszúrók minden formában méretben, nagy hangsúlyt fektetve a közeledő húsvétra. Sütőformák szilikonból és nem szilikonból: virág, piramis, betűk, számok, perec, focilabda, kéz, láb, arc, száj tényleg minden.

Díszítő cukrok, csokik, ostyák, csillámporok.

Sárgadinnye golyó készítő 5 méretben a mikrokicsitől kezdve az általunk ismertig. Karamellizálópisztoly hegyek, de tényleg több soron keresztül egyedül vagy kis tálakkal, amibe creme brülét készíthetsz.

Voltak különböző méretben rolósütők, aminek beszerzése otthon igencsak bonyolult, sőt!

Elképesztő mennyiségű, méretű, mintájú muffinpapír, muffintárolódoboz. Tortástálak, sajttálak, sajtkínálók, reszelők minden méretben, egyszóval ez egy főzni és sütni szeretőnek maga a földi paradicsom. Nehezemre is esett elindulni, de azért vettem ezt-aztJ.

Apropó le lehet adni a rendelést, szívesen viszek haza, akinek kell valami.

          A hotel felé menet beugrottam egy kis szendvicsező helyre, majd hazajöttem és blogot írok, hogy minél hamarabb megoszthassam veletek is élményeimet.

        Este vacsorázni a Hofbrauhaus- ba mentünk. Igen- igen a híres HB feliratú korsók és sörök tárházába. Ez még nagyobb, mint  a tegnapi csarnok, így még töb ember fér el benne, még nagyobb a nyüzsgés, élő zene, autentik beöltözött bácsikkalJ. Hosszús fa asztalok, fa padok, finom illatok...

A pincér, akit kifogtunk nem volt valami kedves, mondjuk azt mondták a többiek, hogy szerintük azért, mert szégyen neki, hogy vizet kell hozniaJ, sőt lehet hogy ki kell érte ugrania a Lidl-be! Víz ide vagy oda, ha egyszer nem szeretem a sört, se a szénsavas italokat, akkor is megtisztelhetett volna a megfelelő kiszolgálással. 

          Az ételek remekek voltak, bár én most csak egy salátát ettem, mert nem voltam valami éhes, a fiúk pedig német kolbászokat, virsliket, káposztával, mustárral, jó sok sós pereccel! Gurultak a sörök és mivel farsangi mulatság volt az asztalok közt simán nem volt meglepő, ha elsétált egy medve, légiutaskísérő, kalózlány vagy katica...

Az egész város tele volt beöltözött emberekkel, nem is gondotuk volna, hogy ilyen őrültekJ

Ebbe a napba ennyi fért bele. Holnap indul a péntek!

Pincérnő a Hofbrauhausban

Saláta egy negyed sültcsirkével...

A kolbászos, virslis tál, párolt káposztával, mustárral...

A Hofbrauhaus egy része belülről

Müncheni minivakáció: ételek és egyéb érdekességek 2. nap

          Ez egy külön kiadás, bejegyzés a piacról, hiszen ez önmagában is hatalmas élmény:).
A Viktualienmarkt, azaz a piac. Nem messze találhtaó a fő utcától, a régi városházától kanyarodtam le egy kis csendes, hangulatos utcán.
A város méltán híres látványossága.

A piac utcatáblája

Látkép a piacon 

 Ha nem havas az idő gyönyörű nagy gesztenyefák tarkítját a teret, vagyis tarkítját így is, csak nem olyan zöldek:). A piac elhelyezkedésére igazán nem lehet panasz, festői környezetben egy igazi oázis!

Sajt, sajt, sajt

A kerek, a zöld, a naracssárga, a fehér, a penészes...SAJT

Hatalmas cseresznye, ribizli, mangó, szőlő, görögdinnye!, papaya, ringlószilva...

            A piac reggel 07- 18:00-ig várja a vásárlókat, bár én azt láttam, hogy igencsak hiányosan vannak nyitva az árusok, hétvégén gondolom az összes nyitva van. Élményekből azonban így sem szenvedtem hiányt. 

A hatalmas téren sok apró kis bódé várja a nézelődőket, vásárlókat, kíváncsiskodókat. Mindenhol mosolygós eladók kínálják portékáikat. Megtalálható itt minden, mi szem szájnak ingere, a sajtoktól elkezdve a húsféléken át, halak, vadak, zöldségek, az óceán túlfeléről érkező ínyencségek. Nagyon sok olyan dologgal találkoztam, amit eddig csak tévéből láttam, ismertem, illetve, amit még tévében sem láttam. 

           Az árakat tekintve húzósabb, mint bármelyik pesti (magyar) piac, de a kínálatra, tálalásra nem lehet panasz! Kóstolni kötelező, ha akartam, ha nem nyomták a kezembe az oliváskenyeret, a szalámikat, sonkákat, házi készítésű kolbászokat. 

A cukornád és egyéb érdekességek: főzőbanán, édesburgonya...

         


         


               

















                   
         
            Ami a gyümölcsös- zöldséges standokat illeti: soha ezelőtt nem láttam még nem aszalt formában lévő datolyát. A nádcukorról fogalmam sem volt, hogy tényleg úgy néz ki, mint a nád:) (bár gondolhattam volna:)). Azt tudtam eddig is, hogy milyen az az articsóka, de azt nem hogy van mini formátum belőle, mintahogyan van mini padlizsán, ananász is. Ez utóbbit ugyan láttam már Budapesten is. 

         Kakaóbabot eddig csak szárítva láttam, pontosabban csak a héját. Találkoztam itt a kafír lime-al, megtudtam, hogy létezik a passiógyümölcsnek is több fajtája, éppen úgy, ahogyan a sárkánygyümölcsből is van több fajta, kívülről belülről máshogynéznek ki, de azért hasonlóak. Az ízüket nem tudom, nem volt belőlük kóstoló...:( Otthonról töltök fel még több képet, de itt túl lassú a net és túl nagy a képem állítólag...

         Sok gyümölcsnek most láttam először a nevét, és sajnos az eladó nem beszélt angolul... Mindent lefényképeztem és ígérem utánajárok majd szép lassacskán, hogy mi mire jó, mi micsoda, bár nem kis anyagmennyiség:). 

Kakaóbab, mini ananász, füge...

Felismeritek a képen a kiwanot?  Aki megtalálta jelezheti, aki nem annak itt egy kis segítség:)

A húsos, halas részlegről is készült egy két kép, de mivel minden vagy üveg vagy fólia mögött helyezkedik nem túl éles képek ezek... Azért felteszem, hogy lássátok milyen szörny halakat árulnak:).

Hatalmas kagylóban kínált halak

szörny hal:)

Müncheni minivakáció: ételek és egyéb érdekességek 1. nap

            Üzleti útból kifolyólag tettünk egy kis utazást Münchenbe. Marcinak dolgoznia kellett, nekem pedig felfedeznem a várost, mondhatom igen "szörnyű feladat". Ezek a bejegyzések erről fognak szólni, az 5 napos minivakációnkról.

Első nap: Február 15. (Repülés, Augustiner, sörözés, vacsora, Paulaner, sörözés)

               Az indulás nem ment gördülékenyen, ugyanis előző nap este kaptunk egy smst, miben járatunk törléséről értesítettek... Egy kis telefonálgatás és elintézve, hogy egy későbbi géppel indulhassunk. A terv persze az volt, hogy 9-re Münchenbe érkezzünk. Még aggódtam is, hogy csak 14:00-tól lehet elfoglalni a szobát és addig meg ne fagyjak a csomagokkal a városban. :)

               Azonban úgy alakult a nagy hó miatt, hogy csak 12:55-kor indul a gép. Semmi gond, legalább lesz időnk kialudni magunkat.

Nos a helyzet az volt, hogy nem csak a müncheni reptér lett tele hóval, hanem a budapesti is, ezért 2 órát a gépen ültünk a reptéren, mert nem engedtek minket felszállni! Ezért mondhatom, hogy én 3órát ültem a repülőn, mire megérkeztem :) Az repülőút hamar eltelt, kaptunk egy szendvicset is, ami délután 3-kor igen jól esett:). 

           A Lufthansa légitársasággal utaztunk, ami azért kapcsolódik ide, mert ugye Német...Történt ugyanis, hogy játszottam a telefonon és közben hallgattam a pilótát, majd mikor befejezte mondtam is nagy boldogan a Marcinak, hogy "Jé, én tényleg tudok németül, mert minden szót értettem!", mire ő közölte, hogy "igen, mert angolul beszélt...":) Igazából tényleg nem németül beszélt, de egy két dolgot azért németül is értek:)

          16:30-ra már nálunk voltak a csomagok, és elindulhattunk a szállás felé. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ne taxival tegyétek meg a müncheni reptér- München belváros utat, ugyanis mi kicsit drága tanulópénzt fizettünk...csupán 32 km.

                  A szobát átvéve elindultunk enni egy jót. Szakadt a hó és nagyon hideg volt, csupa latyak volt minden. Az utca végére érve már át is ázott a fantasztikusan meleg csizmám, ami nem túl vízálló, de tényleg meleg! Mivel így nem maradthattam és már amúgy is tervbe volt régóta, hogy beszerezzek egy vízálló-télálló- meleg cipőt, ezért elkezdtünk keresni egyet. 

Találtunk is egy boltot a sok száz közül, ahol tetszett ez-az... Fel is próbáltam egyet, majd arrébb mentem a fél pár csizmámat otthagyva, hogy egy másikat próbáljak. Mondtam is, hogy ide kéne hozni, mert milyen már, hogy a bolt másik felén hagyom, de aztán nem foglalkoztam vele:)

Egyszer csak látom Marci rohan az otthagyott fél pár csizmámhoz, ami megtetszett két leányzónak és már nézegették, hogy hányas és hol az ár rajta:) Marcit sem kell félteni, egyből adta is volna el, ugyanis nagyon tetszett nekik:) Végül aztán nem akartak 200 Eurót adni érte (nem is értem miért), de mi megvettük életem első meleg, vízálló cipőjét.

                 Ezekután nem tarthatot vissza semmi a vacsorától, be is tértünk egy autentik német sörházba, az Augustiner-be. 

Az Augustiner bejárata, nappali fényben

Tele mindenféle nációval, tömött asztalok, beszélgetés, nevetés, zsivaj. Leültettek egy asztalhoz, amin 5 másik emberrel osztoztunk, de állítólag ez Németország:) A kaja kiváló volt, bár sokmindent nem értettem az étlapból, de jót választottam. 

Vegyes tál: nokedli, baconnel grillezett csirkemell, tejszínes erdei gomba ragu, töltött kolbász, sülthagyma.

          Marci itt is ellenőrizte a sörök minőségét, jelenti ide is érdemes ellátogatni! :) Rám kicsit furán nézett a pincér, mikor közöltem, hogy csak vizet kérek, ha nincs őszibaracklé...:) 

        Ezután, hogy lemozogjuk sétáltunk egy keveset a hóesésben, majd betértünk egy Paulaner Brauhaus-ba. Marci eltökélt szándéka, hogy megszeretteti velem a sört, de bevallom őszintén nem sikerült neki ezidáig. Búzasört ivott, én is megkóstoltam, de az az igazság, hogy akkor is SÖR, maradtam a gyümölcslénél.

Mivel korán volt másnap a kelés, ezért erre a napra ennyi jutott. 

Megfejtés 2.: Papaya

Igen- igen a fejtörőben szereplő  képen a papaya látható és a magjai elég nagyban:) 

Íme a teljes kép:

Ez a növény fán trem és gyümölcse a levek alatt helyezkedik el. Számos jó hatása mellett A, C és E vitamin forrás. Víztartalma említésre méltó, hiszen 90%, így nyári napokon  dinnyéhez hasonlóan üdítő hatású gyümölcs. 

Hogyan fogyasszuk?

A héja élvezhetetlen, azt el kell távolítani. A gyümölcs húsa ehető, édeskés az íze és narancssárga a színe. A magjai nagyon csípősek, ezért a fogyasztásuk nem ajánlott. 

Nyersen is fogyasztható, sőt főleg úgy édemes (szerintem), gyümölcssalátába is teszik, de más jellegű saláta hozzávalója is lehet. Püré formájában krémek és italok készítéséhez használható, párolva lehet akár köret, befőzve kompót, vagy lekvár alapanyaga lehet. 

Ha kettévágva citromlevet ( ez el is hagyható) facsarunk a húsára, dinnyeként fogyasztható, kikanalazva a héjból.

Érdemes kipróbálni, mert egészen más az íze, mint aszalva a műzlikben vagy italként a dobozos üdítőkben...már ha azokban tényleg papaya van...

Fejtörő 2.

Mit ábrázol a kép?

A válaszokat, találgatásokat a megjegyzés rovatba várom, a megfejtés holnap olvashatjátok itt a blogon:)

Passió gyümölcs

            

           A passió gyümölcs másnéven maracuja, a golgotavirág félék családjába tartozik. Virága rendkívül mutatós leginkább egy földönkívüli szerzetnek látszik :) zakintoszi nyaralásunkon fotóztunk is, akkor még nem tudván, hogy maracuja bokrot látunk.

             Érdekesség, hogy passiógyümölcs név a virág szimbolikájára vezethető vissza: a bibék a 3 szeget jelképezik, amellyel Jézust a keresztre feszítették, a korona a töviskoszorút, az 5 porzó pedig Krisztus sebeit szimbolizálja... Angolul passion fruit néven fut, magyarul mindkét neve (passiógyümölcs és maracuja) is elterjedt, ám kevesen tudják, hogy a két név egyazon gyümölcsöt takar...

Mérete leginkább egy tyúktojáshoz hasonlítható, formája kerekded. 

A maracuja C-vitamin tartalma számottevő, de tartalmaz még B1 és B2 vitamint is.

Ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, így növeli a szervezet ellenállóképességét.

                A maracuja frissítő hatású gyümölcs, amely íz- és illatvilága nagyon intenzív. Akkor érett, ha a héja sárga- pirosas esetleg sötétbordó, és kezd ráncosodni. A túlérett gyümölcs túlságosan savanykás ízű. A belseje a magokkal együtt fogyasztható, héja azonban kuka...

        Rendkívül kedvelt aromája miatt sok helyen nyersen fogyasztják: belseje kettévágva jól kikanalazható (ne feledjük, a magok is fogyaszthatók), de készítenek belőle édességeket, desszertöntetek és italokat is, sőt a lekvároknak sajátos ízt kölcsönöz. A maracuja sokszor koktélok elmaradhatatlan "kelléke". Nagyon ízletes, ha a gyümölcs levét más gyümölcsök levével keverjük össze. Érdemes gyümölcscentrifuga segítségével is kinyerni levét. Hozzájutni nem egyszerű, de Braziliából egész évben importálható, sőt ha elszántak vagyunk itthon is nevelhetjük kis bokrunkat, már ha van honnan dugványt szerezni, magról elvetemült ötlet! Hajrá! :)

Marlenka

               A Marlenka egy igen elterjedt édesség, szinte az összes kávézóban, pubban, étteremben, büfében lehet kapni.

A reklámja alapján régi, ó-örmény recept. A hivatalos honlapon azonban fent van a recept ( itt ) (az ó-örmény nagyik nagy bánatára :), én örömömre), ami alapján ki is próbáltam.

                   Nem mondom, hogy nem kell hozzá sok idő, de amíg fő a krém, pihen a tészta lehet mással foglalkozni...

Egy kicsi módosítást elkövettem itt- ott, így az én általam kipróbált és tapasztalt receptet osztom meg.

              Javaslom a krémmel kezdeni az egészet, ugyanis 3órán keresztül kell főzni a sűrített tejet. Semmi pánik:) csak akkor álljunk neki ennek a receptek, ha kipihentek vagyunk és ráérünk:)! A végeredmény megéri, de csak másnap élvezhetjük, ugyanis egy éjszakát pihen a hűtőben a kis drágaság:).

Hozzávalók a krémhez:

• 200 g margarin
• 4, 5 dl tej
• 1 zacskó vaníliás pudingpor
• 1 üveg sűrített tej (365 ml volt, amit én használtam)
• 4-5 evőkanál édes morzsa (a tésztalap széleit, amiket levágtam sütés után lereszeltem, daráltam és abból tettem bele)
• egy marék darált törökmogyoró
• 5 evőkanál kristálycukor

                  A sűrített tejet feltettem főni egy lábosba, és annyi vizet öntöttem rá, hogy ellepje egészen. 3 órán keresztül főztem, közben pótolva a vizet, ami elpárolgott róla. 

                  Elkészítettem a pudingot, de csak 4 dl tejet használtam hozzá! Amikor letelt a 3 óra a sűrített tejet üvegestől lehűtöttem, majd tálba öntve hozzáadtam a margarint és jól összekevertem, míg egynemű anyag nem lett belőle. 

Hozzákevertem a cukorral ledarált törökmogyorót, a pudingot és a "sütiszélmorzsát" is. 

Hideg helyre félretettem, hogy kenhető sűrűségű krémet kapjak, mire összeállítom a süteményt, ha szükséges lehet hozzá adni még édes morzsát, vagy darált kekszet is.

Hozzávalók a tésztához:

• 70 dkg liszt
• 10 dkg margarin
• 25 dkg cukor (fele- fele arányban tettem bele barnát- és fehércukrot)
• 2 egész tojás
• 2 evőkanál méz
• 2 teáskanál ecet
• 0,5 dl víz
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• 2 marék dió

                  A margarint a cukorral és a mézzel kikevertem habosra. Az ecetet, szódabikarbónát és a vizet egy magas falú pohárba összeöntöttem, jól felpezsegett és ezt is hozzáadtam a margarinos masszához. A lábas fölé tettem, (amibe a krém főtt) és kevergetve addig főztem, amíg egy kicsit elkezdett barnulni. Ekkor levettem a meleg lábosról és tovább kevergetve hozzáadtam a lisztet. Az így kapott masszát jól kikevertem és betettem letakarva a hűtőbe kb. 10-15 percre (,hogy könnyebb legyen nyújtani).

                      Amikor a tészta kihűlt 8 egyenlő részre osztottam és egyenként késhegynyi vékonyságúra nyújtottam. Egy félbehajtott A/4- es lap segítségével téglalap formájúra vágtam és előmelegített, sütőpapírral kibélelt tepsiben 3, 4 perc alatt kisütöttem őket. 

Mikor ez elkészült kisütöttem a megmaradt széleket is, amiket ledarálva 5 evőkanállal a krémhez adtam, a többit félretettem.

A diót ledaráltam és a darált "sütiszélmorzsához" adtam. (Ez megy a tetejére a kész süteménynek).

                   Ezek után összeállítottam a süteményt: minden lapot megkentem krémmel, majd újabb lapot tettem rá, addig, amíg el nem fogytak a lapok. A tetejére és az oldalára körbe krém került, amit megszórtam, befedtem a diós morzsával. Az egészet egy éjszakára letakarva- , hogy ki ne szárdjon hűtőbe tettem és tálalás előtt olvasztott csoki csurgattam rá.

Szedres muffin

Azért készült ez az édesség muffin formában, mert a kedves munkatársaimnak így könnyebb elszállítanom:), de nyugodtan meg lehet sütni kör, vagy tégla alakban is, az íze ugyanolyan jó lesz:)

Hozzávalók: (12 darabhoz)

• 35 dkg szeder (konzerv, befőtt vagy fagyasztott is jó- ekkor fagyott állapotban keverjük a tésztába!, én befőttből készítettem)
• 20 dkg liszt
• 15 dkg barna cukor
• 12 dkg margarin
• 1 evőkanál vanília aroma
• 20 dkg tejföl (20%-os)
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 egész tojás
• 15 dkg darált vagy szeletelt mandula vagy dió (én ebbe szeletelt mandulát tettem)

                   A margarint a tojással, cukorral, vanília aromával és a tejföllel jól elkevertem. Hozzászitáltam a sütőport és a lisztet és együtt is jól elkevertem, majd mehet hozzá a mandula és óvatosan hozzákeverjük a szedret, hogy a lehető legkevésbé törjenek össze.

A masszát muffinkapszlikba kanalaztam és 180 fokos sütőben készre sütöttem.

                Mikor megsült kivettem és kanalaztam rájuk egy-egy teáskanál szederlevet, (ami a befőttből megmaradt) muffinonként, majd megszórtam egy-egy csipet barnacukorral és további két percre visszatoltam a sütőbe.

Próbáljátok ki, megéri! Nem száraz a tésztája, ízletes és könnyed:)

Téli vitaminbomba

                   A tél előrehaladtával egyre jobban feléljük a nyárról elraktározott vitaminkészletünket, ami  bizony pótlásra kényszerül. 

Egy nagy adag vitaminbombával ez könnyedén elérhető. Nem kell bele más, mint 2-3 fajta gyümölcs, ami télen könnyen és olcsón beszerezhető és dobáljuk be a gyümölcscentrifugába. 

                    Íme egy változat, amit a napokban készítettem: frissítő, üdítő, tele természetes vitaminokkal és antioxidánsokkal. Erősíti az immunrendszert, változatosan el lehet készíteni és mindemellett nagyon finom!

Hozzávalók (1 literhez):

• 3 nagy sárgarépa
• 6 kiwi
• 10 narancs
• 2, diónyi nagyságú gyömbérdarab

A hozzávalókat megpucoltam, meghámoztam és betoltam a gyümölcscentrifugába. 

Kancsóba töltöttem, jól összekevertem és kiwikarikával diszített poharakba öntve kínáltam.

Mogyorókrémes macaron, avagy első szárnynyitogatásom ezen a téren...

                  Nagyon sokat hallottam a macaronról, sok helyen láttam is. Voltunk ősszel a csokoládé fesztiválon a budai várban és ott meg is kóstoltuk. Mit ne mondjak nem győzött meg... Éppen ezért fel is tettem magamba  kérdést, hogy miért hoz ez ennyire lázba mindenkit?

Elkezdtem utána olvasni és rengeteg receptet, képet, tanácsot találtam. Mindegyik azt taglalta, hogy milyen bonyolult ezt a kis habcsók szerű, krémmel töltött édességet elkészíteni.

                  A kezdeti sokk után, amit a macaron receptek elolvasása okozott, rátaláltam végre egy olyanra, amely elnyerte a tetszésemet és illik a Nuts 'n' roll életérzéshez. :) 

A szerzője "Latsia konyhája" és, hogy az ő szavaival éljek "semmi flikk-flakk" és kész a macaron:)

                  Az igazság azonban az, hogy nem teljesen követtem ezt a receptet (sem), mert amikor elhatároztam, hogy elkészítem még olyan tanácsokat követtem, - miszerint válaszd ketté a tojásokat és hagyd öregedni őket.                                             

Volt, aki azt írja, hogy 48 órára tedd szobahőmérsékletű helyre. Ó te jó ég, gondoltam, csak nem akarok a szalmonellával közelebbi ismeretséget kötni, így ugyan kettéválasztottam a tojásokat, de azt az opciót választottam, hogy biztos, ami biztos a hűtőben hagyom. Csak tud ott is öregedni, de ha mégsem akkor beköltözök minden este, hogy magam se öregedjek:)

                   A nagy nap elérkezett, elkezdtem az előkészületeket (beszereztem a darálót és vettem elemet a mérlegembe), gondoltam most az egyszer végig követem pontról pontra a receptet, leszámítva a tojásöregítést. 

De a pontos grammokat sem tudtam kiszámolni, ugyanis a mérlegem nem működött (de legalább van egy rakás elemem), szerencsére van egy üvegből készült mércém, ami olyan mint egy nagy pohár (tojásfehéjét azonban nem tudom gramra lemérni). 

Így arra a következtetésre jutottam, muszáj megpróbálnom kb-ra macaront sütni:) Íme a hozzávalók, ahogyan én készítettem (az eredeti recept itt található).

Hozzávalók a macaronhoz (35 db lett belőle nekem):

• 4 db M-es tojás fehérjéje
• 12,5 dkg finomra darált mandula
• 25 dkg porcukor
• 8dkg kristálycukor
• 1 teáskanál keserű kakaópor
• durvára darált, pörkölt törökmogyoró

Hozzávalók a krémhez:

• 6 evőkanál mogyorókrém (pl. nutella)
• 1dl tej
• 1 marék durvára darált törökmogyoró
• 2 teáskanál keserű kakaópor

             A tojásfehérjéket habverővel, csipet sóval kemény habbá vertem, közben apránként hozzáadtam a kristály cukrot, és az átszitált kakaóport. A darált mandulát összekevertem a porcukorral és a habhoz forgattam óvatosan. A masszát nyomózsákba töltöttem és sütőpapírral kibélelt tepsire nyomtam egyforma, kb. 20 Forintos érme nagyságú korongokat. Tetejüket megszórtam a durvára darált mogyoróval.

30 percre félretettem száradni őket. 

Eközben elkészítettem a krémet, amihez a mogyorókrémet összekevertem a langyos tejjel, a kakaóporral és a mogyoróval. Felhasználásig a hűtőbe tettem.

A sütőt előmelegítettem 160 fokra és betoltam a macaronnal teli tepsit. 12 percig sütöttem légkeveréses fokozaton, majd a sütőből kivéve hűlni hagytam. Miután kihűlt, nyomózsákból krémet adagoltam rá (nem szabad sokat nyomni!) és összeillesztettem egy másik koronggal. 

                Elképedve tapasztaltam, hogy ellentétben azzal, amit kóstoltam ez finoman roppant, majd olvadt szét a számban...

Erre az édességre tényleg igaz, hogy egy falat Mennyország, már értem miért van oda érte mindenki, aki evett már belőle jót :)! Érdemes kipróbálni!

Zellerkrémleves

                 Ezt az egyszerű, ámde nagyszerű receptet szeretném megosztani a világgal, hogy bárki el tudja készíteni percek alatt :).
Nem kell hozzá sok minden, mégis laktató és gyorsan megvan.

Hozzávalók:

• egy közepes fej zellergumó
• 2 szál újhagyma
• 1 db sonkahagyma/ ennek hiányában közepes fej vöröshagyma
• 2 dl főzőtejszín
• 5 dl tej
• 3-4 dl víz (annak függvényében, hogy mennyire szeretnénk sűrűre)
• vegeta ételízesítő
• só, bors 
• evőkanálnyi margarin
• 1 szikkadt zsemle

A zellergumót meghámozzuk felszeleteljük vékonyan, a hagymákat is megpucoljuk és aprítjuk. A margarint egy lábosban megolvasztjuk, erre dobjuk rá a hagymákat és a zellergumót. Megpirítjuk a hozzávalókat, majd ha kapott egy kis színt, ráöntjük a tejet. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Letakarva puhulásig főzzük. 

Amíg fő a leves, addig a zsemlét felkockázzuk és száraz serpenyőben megpirítjuk, sózzuk egy csipetnyi sóval.

Ha megpuhult a zeller a tűzön hagyva leturmixoljuk egy botmixer segítégével és hozzáadjuk a tejszínt. Összeforraljuk, pár percig együtt főzzük.

Tálaláskor házi készítésű krutonunkat/ pirított zsemlekockánkat/ kínáljuk hozzá! 

Jó étvágyat kívánok!

A megfejtés: KIWANO

                    

                         Ez egyfajta gyümölcs, amely az uborkafélék családjába tartozik. Első ránézésre olyan, mintha a sünit és az uborkát keresztezték volna... 

Színe: az alap a citromsárga, naracssárgás, pirosas mintával.

                           Amikor felvágod belül olyan magok helyezkednek el benne, mint az uborkában. Belül a gyümölcs húsának színe leginkább a kiwi zöldjére emlékeztet. És igen itt jön be az, hogy vajon honnan a kiwano név? Nos a hiteles forrást nem tudom, de én arra tippelek, hogy a kiwi benne van a dologban. Bár Marci személy szerint azt mondta, hogy ő bizony "nemkiwanozza" :), de szerintem finom. Édes és savanykás, tényleg olyan, mint egy kiwi csak más a fomátuma:).

Legingább díszítésre és gyümölcssalátákba használják, illetve különféle turmixok ízesítésére.  

Érdemes kipróbálni, már ha hozzájut az ember ezt ugyanis Bécsben szereztük be.

Gőzgombóc, germknödel

                        Nem hazudok, ha azt mondom, hogy néha csak a gőzgombóc gondolata tartja bennünk a lelket, amikor síelés alatt az orkánerejű szél helyes kis jégszilánkokat fúj az arcunkba.:)

Na de síelni jó:), de azért vannak felemelő pillanatok a csúszáson kívül is, mint például betérni egy helyes kis hüttébe. 

                       Egyetérthetünk abban, hogy aki Ausztriában síelt már, biztos, hogy kóstolta ezt a mennyeien finom, melegen gőzölgő, szilvalekvárral töltött, vaníliaöntettel meglocsolt és daráltmákkal megszórt csodát, azaz a gőzgombócot. (És abban is egyetérthetünk, hogy ha valaki nem figyel bizony többletkilókkal térhet haza, noha egy hétig síelni volt...)

Mi annyira odavagyunk érte, hogy házilag is elkészítettem és most megosztom veletek a receptjét. 

Hozzávalók 3 darabhoz:

• 1dkg élesztő 
• 1 evőkanál kristálycukor
• 1 dl tej
• 35 dkg liszt + a deszkához, ami kell
• 2,5 dkg margarin
• 1 egész tojás
• 1 citrom reszelt héja (de ez opcionális)
• 3 nagy evőkanálnyi szilvalekvár NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ
• darált mák a tetejére, kb 2 evőkanál/ gombóc, de ízlés szerint 

Öntethez:

• 1 csomag vaníliás puding
• 6 dl tej
• 1 rúd vanília

           Hozzávalók továbbá: egy közepes méretű lábos, /sütemény/rács és egy nagyobb lábos, ami akkora, hogy ráborítva a kisebb lábosra, befedi azt. Persze, ha valakinek olyan luxusban van része, hogy van gőzölője, akkor az is megfelel, de nélküle még izgalmasabb. 

                 Az élesztőt a cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk egy nagy keverőtálba, közepébe mélyedést készítünk. ebbe tesszük bele a puha margarint, a tojást és az élesztős tejet, citromhéjat. Az egészet jól összedolgozzuk, tetejét megszórjuk egy kis liszttel és letakarva meleg helyre tesszük kelni. 

                 A megkelt tésztát 3 egyenlő részre osztjuk, (jó méretes gombócok lettek belőle nekem, mert én csak két felé osztottam, szóval ti osszátok 3felé a tésztát:)), közepükbe szilvalekvárt teszünk és gombócokká formáljuk (sehol ne maradjon lyuk, nehogy kifollyon a lekvár). Konyharuhával letakarjuk és további 20 percen keresztül kelesztjük őket. 

               Eközben a lábosban vizet forralunk (nem kell teletenni), tetejére rácsot ültetünk, amit előtte beolajoztunk. Erre helyezzük a gombócokat ( 2 szépen elfér egymás mellett), az sem baj, ha egy kicsit összeérnek és lefedjük őket. 20 percen keresztül gőzöljük.

               Mialatt gőzölődnek, elkészítem az öntetet, én pudingporból készítem az előírtnál 1 dl-rel több tejet és vaníliarúdat adok hozzá így főzöm készre.

               Levéve a rácsról egyből tálaljuk, vaníliaöntettel meglocsolva és a darált mákkal megszórva.

Fejtörő

                    Kedves olvasók, szeretnék egy kis feladvánnyal kedveskedni:) A következő /zöldség vagy gyümölcs?/ ismertetője előtt ugyanis találgathattok, hogy mi is az, ami a képen látható? Ígérem megírom, hogy mi az, addig is lehet keresgélni, találgatni:)

Egy kis segítség:

                      Elfér a tenyeremben, kívül tüskék borítják, melyek nem szúrnak, mert végüg lekerekített. Magjával együtt ehető a húsa, melynek színe élénk zöld.

Csersznyés-meggyes lepény

          Ma gyönyörű napunk van, habár januárt írunk, mégis márciusi az időjárás. Süt a nap és az az ézésem támadt, hogy nemsokára itt a nyár:)

Gondoltam sütök is valami finomságot a nyarat megidéző ízekkel. A cseresznyét és a meggyet egyenlőre csak befőttes üvegből tudtam szedni, de ebbe a süteménybe tökéletesen megfelel, nyáron pedig adott, hogyha van friss akkor abból is lehet sütni:).

Hozzávalók:

• 1 csomag félkész leveles tészta
• 1 csomag vaniliáscukor
• 2 evőkanál kristálycukor
• 1 teáskanál jó minőségű vanilia kivonat
• 1 üveg cseresznyebefőtt
• 1 üveg meggybefőtt
• 2 tojássárgája
• 1 egész tojás
• 75 g margarin
• 3/4 csésze darált mandula
• 50 g szeletelt mandula

                       A leveles tésztát kiterítjük egy sütőpapírral kibélelt tepsire, a széleit  1 mm vastagságban levágjuk, és a peremtől 2 cm- re bekarcoljuk óvatosan egy késsel, nehogy átvágjuk! Ez amiatt kel, hogy megemelkedjen az oldala és szép pereme legyen. A közepén megszurkáljuk villával, hogy ne emelkedjen fel a tészta a töltelék alatt. 

Az egészet megkenjük tojással (ehhez a művelethez használjuk fel az egész tojást, vagyis amennyi kell belőle:)), hogy szép fényes és ropogós legyen.

             A margarint a 2 tojássárgájával kikevejük fehéredésig és hozzáadjuk a 2 evőkanál kristálycukrot és a vaniliakivonatot, legvégül pedig a darált mandulát. Jól összekeverjük a masszát és a tészta közepére kenjük. Tetejére szeletelt mandulát szórunk.

                A lecsöpögtetett meggy és cseresznyekeveréket megszórjuk a vaniliáscukorral és, ha szeretjük egy kis fahéjjal is. Az egészet a tészta tetejére halmozzuk és FORRÓ sütőbe dugjuk 180 fokon légkeveréses fokozaton /már ha van ilyenünk/ 15 perceig sütjük, de ha nagyon gyorsan barnul a széle akkor vegyük lejjebb a fokozatot, fedjük le a süteményt, nehogy megégjen miközben a töltelék nem sül meg.

Tálaláskor megszórhatjuk még szeletelt mandulával, hidegen melegen is nagyon finom!

Jó sütést, jó étvágyat:)!