Szedres muffin

Azért készült ez az édesség muffin formában, mert a kedves munkatársaimnak így könnyebb elszállítanom:), de nyugodtan meg lehet sütni kör, vagy tégla alakban is, az íze ugyanolyan jó lesz:)

Hozzávalók: (12 darabhoz)

• 35 dkg szeder (konzerv, befőtt vagy fagyasztott is jó- ekkor fagyott állapotban keverjük a tésztába!, én befőttből készítettem)
• 20 dkg liszt
• 15 dkg barna cukor
• 12 dkg margarin
• 1 evőkanál vanília aroma
• 20 dkg tejföl (20%-os)
• 1 teáskanál sütőpor
• 1 egész tojás
• 15 dkg darált vagy szeletelt mandula vagy dió (én ebbe szeletelt mandulát tettem)

                   A margarint a tojással, cukorral, vanília aromával és a tejföllel jól elkevertem. Hozzászitáltam a sütőport és a lisztet és együtt is jól elkevertem, majd mehet hozzá a mandula és óvatosan hozzákeverjük a szedret, hogy a lehető legkevésbé törjenek össze.

A masszát muffinkapszlikba kanalaztam és 180 fokos sütőben készre sütöttem.

                Mikor megsült kivettem és kanalaztam rájuk egy-egy teáskanál szederlevet, (ami a befőttből megmaradt) muffinonként, majd megszórtam egy-egy csipet barnacukorral és további két percre visszatoltam a sütőbe.

Próbáljátok ki, megéri! Nem száraz a tésztája, ízletes és könnyed:)

Mogyorókrémes macaron, avagy első szárnynyitogatásom ezen a téren...

                  Nagyon sokat hallottam a macaronról, sok helyen láttam is. Voltunk ősszel a csokoládé fesztiválon a budai várban és ott meg is kóstoltuk. Mit ne mondjak nem győzött meg... Éppen ezért fel is tettem magamba  kérdést, hogy miért hoz ez ennyire lázba mindenkit?

Elkezdtem utána olvasni és rengeteg receptet, képet, tanácsot találtam. Mindegyik azt taglalta, hogy milyen bonyolult ezt a kis habcsók szerű, krémmel töltött édességet elkészíteni.

                  A kezdeti sokk után, amit a macaron receptek elolvasása okozott, rátaláltam végre egy olyanra, amely elnyerte a tetszésemet és illik a Nuts 'n' roll életérzéshez. :) 

A szerzője "Latsia konyhája" és, hogy az ő szavaival éljek "semmi flikk-flakk" és kész a macaron:)

                  Az igazság azonban az, hogy nem teljesen követtem ezt a receptet (sem), mert amikor elhatároztam, hogy elkészítem még olyan tanácsokat követtem, - miszerint válaszd ketté a tojásokat és hagyd öregedni őket.                                             

Volt, aki azt írja, hogy 48 órára tedd szobahőmérsékletű helyre. Ó te jó ég, gondoltam, csak nem akarok a szalmonellával közelebbi ismeretséget kötni, így ugyan kettéválasztottam a tojásokat, de azt az opciót választottam, hogy biztos, ami biztos a hűtőben hagyom. Csak tud ott is öregedni, de ha mégsem akkor beköltözök minden este, hogy magam se öregedjek:)

                   A nagy nap elérkezett, elkezdtem az előkészületeket (beszereztem a darálót és vettem elemet a mérlegembe), gondoltam most az egyszer végig követem pontról pontra a receptet, leszámítva a tojásöregítést. 

De a pontos grammokat sem tudtam kiszámolni, ugyanis a mérlegem nem működött (de legalább van egy rakás elemem), szerencsére van egy üvegből készült mércém, ami olyan mint egy nagy pohár (tojásfehéjét azonban nem tudom gramra lemérni). 

Így arra a következtetésre jutottam, muszáj megpróbálnom kb-ra macaront sütni:) Íme a hozzávalók, ahogyan én készítettem (az eredeti recept itt található).

Hozzávalók a macaronhoz (35 db lett belőle nekem):

• 4 db M-es tojás fehérjéje
• 12,5 dkg finomra darált mandula
• 25 dkg porcukor
• 8dkg kristálycukor
• 1 teáskanál keserű kakaópor
• durvára darált, pörkölt törökmogyoró

Hozzávalók a krémhez:

• 6 evőkanál mogyorókrém (pl. nutella)
• 1dl tej
• 1 marék durvára darált törökmogyoró
• 2 teáskanál keserű kakaópor

             A tojásfehérjéket habverővel, csipet sóval kemény habbá vertem, közben apránként hozzáadtam a kristály cukrot, és az átszitált kakaóport. A darált mandulát összekevertem a porcukorral és a habhoz forgattam óvatosan. A masszát nyomózsákba töltöttem és sütőpapírral kibélelt tepsire nyomtam egyforma, kb. 20 Forintos érme nagyságú korongokat. Tetejüket megszórtam a durvára darált mogyoróval.

30 percre félretettem száradni őket. 

Eközben elkészítettem a krémet, amihez a mogyorókrémet összekevertem a langyos tejjel, a kakaóporral és a mogyoróval. Felhasználásig a hűtőbe tettem.

A sütőt előmelegítettem 160 fokra és betoltam a macaronnal teli tepsit. 12 percig sütöttem légkeveréses fokozaton, majd a sütőből kivéve hűlni hagytam. Miután kihűlt, nyomózsákból krémet adagoltam rá (nem szabad sokat nyomni!) és összeillesztettem egy másik koronggal. 

                Elképedve tapasztaltam, hogy ellentétben azzal, amit kóstoltam ez finoman roppant, majd olvadt szét a számban...

Erre az édességre tényleg igaz, hogy egy falat Mennyország, már értem miért van oda érte mindenki, aki evett már belőle jót :)! Érdemes kipróbálni!

Gőzgombóc, germknödel

                        Nem hazudok, ha azt mondom, hogy néha csak a gőzgombóc gondolata tartja bennünk a lelket, amikor síelés alatt az orkánerejű szél helyes kis jégszilánkokat fúj az arcunkba.:)

Na de síelni jó:), de azért vannak felemelő pillanatok a csúszáson kívül is, mint például betérni egy helyes kis hüttébe. 

                       Egyetérthetünk abban, hogy aki Ausztriában síelt már, biztos, hogy kóstolta ezt a mennyeien finom, melegen gőzölgő, szilvalekvárral töltött, vaníliaöntettel meglocsolt és daráltmákkal megszórt csodát, azaz a gőzgombócot. (És abban is egyetérthetünk, hogy ha valaki nem figyel bizony többletkilókkal térhet haza, noha egy hétig síelni volt...)

Mi annyira odavagyunk érte, hogy házilag is elkészítettem és most megosztom veletek a receptjét. 

Hozzávalók 3 darabhoz:

• 1dkg élesztő 
• 1 evőkanál kristálycukor
• 1 dl tej
• 35 dkg liszt + a deszkához, ami kell
• 2,5 dkg margarin
• 1 egész tojás
• 1 citrom reszelt héja (de ez opcionális)
• 3 nagy evőkanálnyi szilvalekvár NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ
• darált mák a tetejére, kb 2 evőkanál/ gombóc, de ízlés szerint 

Öntethez:

• 1 csomag vaníliás puding
• 6 dl tej
• 1 rúd vanília

           Hozzávalók továbbá: egy közepes méretű lábos, /sütemény/rács és egy nagyobb lábos, ami akkora, hogy ráborítva a kisebb lábosra, befedi azt. Persze, ha valakinek olyan luxusban van része, hogy van gőzölője, akkor az is megfelel, de nélküle még izgalmasabb. 

                 Az élesztőt a cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk egy nagy keverőtálba, közepébe mélyedést készítünk. ebbe tesszük bele a puha margarint, a tojást és az élesztős tejet, citromhéjat. Az egészet jól összedolgozzuk, tetejét megszórjuk egy kis liszttel és letakarva meleg helyre tesszük kelni. 

                 A megkelt tésztát 3 egyenlő részre osztjuk, (jó méretes gombócok lettek belőle nekem, mert én csak két felé osztottam, szóval ti osszátok 3felé a tésztát:)), közepükbe szilvalekvárt teszünk és gombócokká formáljuk (sehol ne maradjon lyuk, nehogy kifollyon a lekvár). Konyharuhával letakarjuk és további 20 percen keresztül kelesztjük őket. 

               Eközben a lábosban vizet forralunk (nem kell teletenni), tetejére rácsot ültetünk, amit előtte beolajoztunk. Erre helyezzük a gombócokat ( 2 szépen elfér egymás mellett), az sem baj, ha egy kicsit összeérnek és lefedjük őket. 20 percen keresztül gőzöljük.

               Mialatt gőzölődnek, elkészítem az öntetet, én pudingporból készítem az előírtnál 1 dl-rel több tejet és vaníliarúdat adok hozzá így főzöm készre.

               Levéve a rácsról egyből tálaljuk, vaníliaöntettel meglocsolva és a darált mákkal megszórva.

Csersznyés-meggyes lepény

          Ma gyönyörű napunk van, habár januárt írunk, mégis márciusi az időjárás. Süt a nap és az az ézésem támadt, hogy nemsokára itt a nyár:)

Gondoltam sütök is valami finomságot a nyarat megidéző ízekkel. A cseresznyét és a meggyet egyenlőre csak befőttes üvegből tudtam szedni, de ebbe a süteménybe tökéletesen megfelel, nyáron pedig adott, hogyha van friss akkor abból is lehet sütni:).

Hozzávalók:

• 1 csomag félkész leveles tészta
• 1 csomag vaniliáscukor
• 2 evőkanál kristálycukor
• 1 teáskanál jó minőségű vanilia kivonat
• 1 üveg cseresznyebefőtt
• 1 üveg meggybefőtt
• 2 tojássárgája
• 1 egész tojás
• 75 g margarin
• 3/4 csésze darált mandula
• 50 g szeletelt mandula

                       A leveles tésztát kiterítjük egy sütőpapírral kibélelt tepsire, a széleit  1 mm vastagságban levágjuk, és a peremtől 2 cm- re bekarcoljuk óvatosan egy késsel, nehogy átvágjuk! Ez amiatt kel, hogy megemelkedjen az oldala és szép pereme legyen. A közepén megszurkáljuk villával, hogy ne emelkedjen fel a tészta a töltelék alatt. 

Az egészet megkenjük tojással (ehhez a művelethez használjuk fel az egész tojást, vagyis amennyi kell belőle:)), hogy szép fényes és ropogós legyen.

             A margarint a 2 tojássárgájával kikevejük fehéredésig és hozzáadjuk a 2 evőkanál kristálycukrot és a vaniliakivonatot, legvégül pedig a darált mandulát. Jól összekeverjük a masszát és a tészta közepére kenjük. Tetejére szeletelt mandulát szórunk.

                A lecsöpögtetett meggy és cseresznyekeveréket megszórjuk a vaniliáscukorral és, ha szeretjük egy kis fahéjjal is. Az egészet a tészta tetejére halmozzuk és FORRÓ sütőbe dugjuk 180 fokon légkeveréses fokozaton /már ha van ilyenünk/ 15 perceig sütjük, de ha nagyon gyorsan barnul a széle akkor vegyük lejjebb a fokozatot, fedjük le a süteményt, nehogy megégjen miközben a töltelék nem sül meg.

Tálaláskor megszórhatjuk még szeletelt mandulával, hidegen melegen is nagyon finom!

Jó sütést, jó étvágyat:)!

Bécsi adventi finomságok

Advent utolsó hétvégéjén tettünk egy kirándulást Bécsbe. Az adventi vásárok Bécsben nagyon híresek, így nem volt kérdés, hogy ott a helyünk:).  

Péntek reggel indultunk és a Schönbrunni kastély megtekintésével kezdtük a ráhangolódást a bécsi adventre. 

A kastély előtti tér tele van kis hangulatos faházakkal, melyekből a forraltbor, a puncs és mézeskalács incsiklandó illata ellenállhatatlanul odavonnza az embert. Így nem volt mese mi is ittunk egy forrócsokit és egy alkoholmentes puncsot:)- igen még ilyen is létezik! 

A kastélyparkban tett séta közben elcsipegettem/tünk egy kis sültkrumplit (igazi gourmandhoz híven:)), majd sajnos időközben leszakadt az ég, így gyorsan futás a kocsihoz... 

Bőrigáztunk, ezért elmentünk a szállodába, ahol elfoglaltuk a szobát, átöltöztünk. Irány a recepció egy térkép és már úton is voltunk a metró felé, amivel elmentünk egészen a híres Mariahilfer Strasse- ig. 

Ez egy nagyon híres sétáló utcája Bécsnek, tele hatalmas választékkal rendelkező apró kis édességes boltokkal, sok-sok ruhabolttal és éttermekkel. 

Az utca mindkét oldalán megtalálhatók a kis faházikók punccsal és forraltborral, sültkolbásszal és egyéb finomságokkal. Az illatoknak és az idő előrehaladtának köszönhetően meg is éheztünk, úgyhogy egy kis mellékutcában lévő, csendes kis Gasthausba tértünk be, ahol remek ételeket szolgáltak fel. Én magam gombapaprikást kértem, de mint megtudtam a knödel nem teljesen ugyanazt takarja, mint az itthoni nokedli...de az íze kifogástalan volt. 

                                                                        

Marci már inkább helyi specialitásnak mondható fogást rendelt magának, ami sülthús, knödel és hozzá az elmaradhatatlan párolt savanyú káposzta. 

Miután jól megvacsoráztunk és Marci ellenőrizte a helyi sör minőségét...(jelenti iható:)), újra útnak indultunk. Jöhetnek az édességek, forraltborok, puncsok:). 

A sétálóutcán meg- megálltunk inni, csak hogy átmelegedjünk:) és elsétáltunk egészen a városháza előtti téren helyet foglaló legnagyobb vásárhoz. 

A képeket nézegetve a hangulatot nem teljesen adják át, mert nincsenek a képeken rajta az illatok, ízek és az egész nyüzsgés, ami még hozzá "járt", de egy kis ízelítőt ad az édesszájúaknak, hogy itt aztán van választék:). 

Nos lássuk, ez a látvány tárult elénk mikor odaértünk:

 Mézeskalács szív és cukorka minden mennyiségben, formában...

Ne tévesszen meg senkit, azért mert valami gyümölcs vagy zöldség formájú még nem egészséges, de azért a hamburger alakú marcipán már kicsit tulzó:)...

Fánk-fánk és fánk, nomeg néhány száz féle muffin... sajnos esély nem volt rá, hogy belémférjen akár egy fél is...

Télifagyi új köntösben (legalábbis számomra új...) ezen a képen még csokiba mártott banán pálcikán és az ezalatt lévő képen pedig csokiba mártott almától elkezdve a mandarinon át az ananászig minden és még sok más... :) Tessék nyugodtan szemezgetni, de ha ez nem lenne elég, akkor van cukorba mártott formában is, bár nem tudom, hogy hogy nem törik bele a foguk, mikor megkezdik.

Kekszek és kekszek, szemem elkerekedett, de tényleg elég volt ennyi féle édességet csak látni is, nem kellett hogy egyek belőle, így is tele lettem:)

 És haladjunk tovább a gumicukorkás, zselés, bonbonos standok felé:

Ha megcsókolod valyon királyfi lesz? Azt nem tudom, de az tuti, hogy nagyon finom, így igazi királylánynak érezheti magát az ember...!

 Az aszalt gyümölcs szekció:

 Éééés az elmaradthatatlan nyalókás sziget, mint a mesékben:)

Ezek után, mivel nem találtam ínyemre való finomságot:) elindultunk haza! Na ez csak vicc volt:) 

Ajánlom mindenkinek, aki teheti, hogy látogasson el jövőre vagy azután, mert ezt látni kell, még ha az ember nem is vesz semmit, csak nézelődik (már, ha kibírja csak nézelődéssel)...

Szerintem mi ott leszünk jövőre is!

Citromos korongok, kekszek

       Ennek a keksznek a receptjét Ági barátnőmtől kaptam, aki kutyasétáltatáson lepett meg a kekszekkel és mivel nagyon ízlett gyorsan el is kértem a receptjét. Elkészítettem én is, szóval most megosztom veletek. Bátran meg lehet sütni, aranyos kis dobozkákba tenni és megajándékozni vele barátainkat az ünnepek alkalmából. De csak úgy reggelire, egy jó habos kávé, kakaó mellé is kitűnő...

Hozzávalók:

• 30 dkg liszt (plusz valamennyi a deszka szórásához)
• 15 dkg kristálycukor
• 1/2 teáskanál sütőpor
• 1 db citrom reszelt héja 
• 8 dkg puha, darabokra vágott margarin
• 1-2 evőkanálnyi citromlé
• 1 egész tojás

           A lisztet átszitáltam egy nagy tálba, majd hozzákevertem a sütőport, a tojást, a citrom reszelt héját és apránként hozzáadtam a margarint. Egy kicsit változtatva a recepten adtam hozzá citromlevet is, hogy még jobban előjöjjön a citromos íz.

A hozzávalókat robotgéppel jól összekevertem, majd egy kicsit betettem a hütőbe hűlni, dermedni.

Kivettem a hűtőből és jól belisztezett deszkára tettem, egy kicsit átgyúrtam. Figyelem a tészta nagyon puha, lágy, ragdós szóval bátran a liszttel!
Kinyújtottam fél centi vékonyra és a legkisebb pogácsaszaggatómmal kis korongokat vágtam belőle. Sütőpapíros tepsire helyeztem őket és betettem a sütőbe, amit 200 fokra és légkeveréses fokozatra állítottam.

          10 perc múlva meg is sültek, szóval mehetett be is a következő adag. Az elkészült sütiket megvártam, amíg kihültek és utána dobozba tettem, hogy finom omlós és puha maradjon.
Az, hogy hány darab lesz belőle függ a kiszúró forma méretétől, szóval csak az tudom leírni, hogy nekem 3 tepsivel készült, nagyon kb 50- 60 db.
Azt hiszem a jövőben még sokszor megsütöm a környezetem nagy örömére :). Szerintem legközelebb kipróbálom krémmel tölteni, hogy milyennel? Majd megtudjátok, ha olvassátok :)