2012. január 16., hétfő

Zellerkrémleves

                 Ezt az egyszerű, ámde nagyszerű receptet szeretném megosztani a világgal, hogy bárki el tudja készíteni percek alatt :).
Nem kell hozzá sok minden, mégis laktató és gyorsan megvan.

Hozzávalók:

  • egy közepes fej zellergumó
  • 2 szál újhagyma
  • 1 db sonkahagyma/ ennek hiányában közepes fej vöröshagyma
  • 2 dl főzőtejszín
  • 5 dl tej
  • 3-4 dl víz (annak függvényében, hogy mennyire szeretnénk sűrűre)
  • vegeta ételízesítő
  • só, bors 
  • evőkanálnyi margarin
  • 1 szikkadt zsemle


A zellergumót meghámozzuk felszeleteljük vékonyan, a hagymákat is megpucoljuk és aprítjuk. A margarint egy lábosban megolvasztjuk, erre dobjuk rá a hagymákat és a zellergumót. Megpirítjuk a hozzávalókat, majd ha kapott egy kis színt, ráöntjük a tejet. Sózzuk, borsozzuk ízlés szerint. Letakarva puhulásig főzzük. 
Amíg fő a leves, addig a zsemlét felkockázzuk és száraz serpenyőben megpirítjuk, sózzuk egy csipetnyi sóval.
Ha megpuhult a zeller a tűzön hagyva leturmixoljuk egy botmixer segítégével és hozzáadjuk a tejszínt. Összeforraljuk, pár percig együtt főzzük.
Tálaláskor házi készítésű krutonunkat/ pirított zsemlekockánkat/ kínáljuk hozzá! 
Jó étvágyat kívánok!



2012. január 14., szombat

A megfejtés: KIWANO

                    
                         Ez egyfajta gyümölcs, amely az uborkafélék családjába tartozik. Első ránézésre olyan, mintha a sünit és az uborkát keresztezték volna... 
Színe: az alap a citromsárga, naracssárgás, pirosas mintával.
                           Amikor felvágod belül olyan magok helyezkednek el benne, mint az uborkában. Belül a gyümölcs húsának színe leginkább a kiwi zöldjére emlékeztet. És igen itt jön be az, hogy vajon honnan a kiwano név? Nos a hiteles forrást nem tudom, de én arra tippelek, hogy a kiwi benne van a dologban. Bár Marci személy szerint azt mondta, hogy ő bizony "nemkiwanozza" :), de szerintem finom. Édes és savanykás, tényleg olyan, mint egy kiwi csak más a fomátuma:).
Legingább díszítésre és gyümölcssalátákba használják, illetve különféle turmixok ízesítésére.  
Érdemes kipróbálni, már ha hozzájut az ember ezt ugyanis Bécsben szereztük be.


2012. január 13., péntek

Gőzgombóc, germknödel

                        Nem hazudok, ha azt mondom, hogy néha csak a gőzgombóc gondolata tartja bennünk a lelket, amikor síelés alatt az orkánerejű szél helyes kis jégszilánkokat fúj az arcunkba.:)
Na de síelni jó:), de azért vannak felemelő pillanatok a csúszáson kívül is, mint például betérni egy helyes kis hüttébe. 
                       Egyetérthetünk abban, hogy aki Ausztriában síelt már, biztos, hogy kóstolta ezt a mennyeien finom, melegen gőzölgő, szilvalekvárral töltött, vaníliaöntettel meglocsolt és daráltmákkal megszórt csodát, azaz a gőzgombócot. (És abban is egyetérthetünk, hogy ha valaki nem figyel bizony többletkilókkal térhet haza, noha egy hétig síelni volt...)




Mi annyira odavagyunk érte, hogy házilag is elkészítettem és most megosztom veletek a receptjét. 

Hozzávalók 3 darabhoz:
  • 1dkg élesztő 
  • 1 evőkanál kristálycukor
  • 1 dl tej
  • 35 dkg liszt + a deszkához, ami kell
  • 2,5 dkg margarin
  • 1 egész tojás
  • 1 citrom reszelt héja (de ez opcionális)
  • 3 nagy evőkanálnyi szilvalekvár NAGYON JÓ MINŐSÉGŰ
  • darált mák a tetejére, kb 2 evőkanál/ gombóc, de ízlés szerint 
Öntethez:
  • 1 csomag vaníliás puding
  • 6 dl tej
  • 1 rúd vanília

           Hozzávalók továbbá: egy közepes méretű lábos, /sütemény/rács és egy nagyobb lábos, ami akkora, hogy ráborítva a kisebb lábosra, befedi azt. Persze, ha valakinek olyan luxusban van része, hogy van gőzölője, akkor az is megfelel, de nélküle még izgalmasabb. 

                 Az élesztőt a cukrozott langyos tejben felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk egy nagy keverőtálba, közepébe mélyedést készítünk. ebbe tesszük bele a puha margarint, a tojást és az élesztős tejet, citromhéjat. Az egészet jól összedolgozzuk, tetejét megszórjuk egy kis liszttel és letakarva meleg helyre tesszük kelni. 
                 A megkelt tésztát 3 egyenlő részre osztjuk, (jó méretes gombócok lettek belőle nekem, mert én csak két felé osztottam, szóval ti osszátok 3felé a tésztát:)), közepükbe szilvalekvárt teszünk és gombócokká formáljuk (sehol ne maradjon lyuk, nehogy kifollyon a lekvár). Konyharuhával letakarjuk és további 20 percen keresztül kelesztjük őket. 
               Eközben a lábosban vizet forralunk (nem kell teletenni), tetejére rácsot ültetünk, amit előtte beolajoztunk. Erre helyezzük a gombócokat ( 2 szépen elfér egymás mellett), az sem baj, ha egy kicsit összeérnek és lefedjük őket. 20 percen keresztül gőzöljük.
               Mialatt gőzölődnek, elkészítem az öntetet, én pudingporból készítem az előírtnál 1 dl-rel több tejet és vaníliarúdat adok hozzá így főzöm készre.
               Levéve a rácsról egyből tálaljuk, vaníliaöntettel meglocsolva és a darált mákkal megszórva.






























Fejtörő


                    Kedves olvasók, szeretnék egy kis feladvánnyal kedveskedni:) A következő /zöldség vagy gyümölcs?/ ismertetője előtt ugyanis találgathattok, hogy mi is az, ami a képen látható? Ígérem megírom, hogy mi az, addig is lehet keresgélni, találgatni:)
Egy kis segítség:

                      Elfér a tenyeremben, kívül tüskék borítják, melyek nem szúrnak, mert végüg lekerekített. Magjával együtt ehető a húsa, melynek színe élénk zöld.








2012. január 12., csütörtök

Csersznyés-meggyes lepény

          Ma gyönyörű napunk van, habár januárt írunk, mégis márciusi az időjárás. Süt a nap és az az ézésem támadt, hogy nemsokára itt a nyár:)
Gondoltam sütök is valami finomságot a nyarat megidéző ízekkel. A cseresznyét és a meggyet egyenlőre csak befőttes üvegből tudtam szedni, de ebbe a süteménybe tökéletesen megfelel, nyáron pedig adott, hogyha van friss akkor abból is lehet sütni:).



Hozzávalók:
  • 1 csomag félkész leveles tészta
  • 1 csomag vaniliáscukor
  • 2 evőkanál kristálycukor
  • 1 teáskanál jó minőségű vanilia kivonat
  • 1 üveg cseresznyebefőtt
  • 1 üveg meggybefőtt
  • 2 tojássárgája
  • 1 egész tojás
  • 75 g margarin
  • 3/4 csésze darált mandula
  • 50 g szeletelt mandula
                       A leveles tésztát kiterítjük egy sütőpapírral kibélelt tepsire, a széleit  1 mm vastagságban levágjuk, és a peremtől 2 cm- re bekarcoljuk óvatosan egy késsel, nehogy átvágjuk! Ez amiatt kel, hogy megemelkedjen az oldala és szép pereme legyen. A közepén megszurkáljuk villával, hogy ne emelkedjen fel a tészta a töltelék alatt. 
Az egészet megkenjük tojással (ehhez a művelethez használjuk fel az egész tojást, vagyis amennyi kell belőle:)), hogy szép fényes és ropogós legyen.
             A margarint a 2 tojássárgájával kikevejük fehéredésig és hozzáadjuk a 2 evőkanál kristálycukrot és a vaniliakivonatot, legvégül pedig a darált mandulát. Jól összekeverjük a masszát és a tészta közepére kenjük. Tetejére szeletelt mandulát szórunk.
                A lecsöpögtetett meggy és cseresznyekeveréket megszórjuk a vaniliáscukorral és, ha szeretjük egy kis fahéjjal is. Az egészet a tészta tetejére halmozzuk és FORRÓ sütőbe dugjuk 180 fokon légkeveréses fokozaton /már ha van ilyenünk/ 15 perceig sütjük, de ha nagyon gyorsan barnul a széle akkor vegyük lejjebb a fokozatot, fedjük le a süteményt, nehogy megégjen miközben a töltelék nem sül meg.

Tálaláskor megszórhatjuk még szeletelt mandulával, hidegen melegen is nagyon finom!
Jó sütést, jó étvágyat:)!